Szőregi rózsatő, a „hungarikum”™

A szőregi rózsa eredetvédelmének egyik kezdeményezője az Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ volt. A 2002-ben indított, kétéves hivatali eljárás során pontosan rögzítették a rózsatőtermesztés technológiáját, minőségi követelményeit.

A védelem nem virágfajtákra, hanem a termesztés rendjére vonatkozik, így minden részletet kidolgoztak. A dokumentáció a talaj minőségétől az ültetésen, szemzésen, locsolási renden és metszésen át taglalja azt is, hogy miként kell eljárnia egy-egy termelőnek ahhoz, hogy növénye megkaphassa a szőregi védjegyet. A szigorú előírásoknak köszönhetően a vásárlók világszerte biztosak lehetnek abban, hogy a Szőreg környékéről származó rózsatő állandó minőséget képvisel.

rozsa-hungarikum

2004-ben eredetmegjelölési oltalmat kapott a szőregi rózsa. Ez köznyelvi  használatban azt jelenti, hogy a szegedi fűszerpaprika-őrleményhez, téli szalámihoz és a szegedi papucshoz hasonlatosan a Szőreg környékén termesztett rózsatövek is „hungarikummá” váltak.

logo-hu_igp_4cMagyarország az Európai Bizottságnál kezdeményezte, hogy a szőregi rózsatő (másik tizenegy termékkel együtt) megkapja az Európai Unióban elfogadott, oltalom alatt álló eredetmegjelölést és földrajzi jelzést. A többéves eljárást követően a szőregi rózsatő 2012. augusztus 5-énl bekerült az Európai Unió oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába.

A 2012. évi XXX. törvény értelmében a szőregi rózsatő közösségi oltalom alatt álló kiemelt nemzeti érték, 2013. január 31-én a szőregi rózsatő bekerült a Magyar Értéktárba.

A szőregi rózsatő oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel védett nemes rózsatövet Szeged-Szőreg, Szeged-Mihálytelek, Szeged-Gyálarét, Deszk, Újszentiván, Kübekháza, Tiszasziget és Algyő települések közigazgatási határain belül állítják elő.

120 éves a szőregi rózsatő