A rózsatermesztés a csipkebogyómag tavaszi vetésével indul. A magcsemetéket késő őszi kitermelésüket követően a gyökérnyak vastagsága szerint válogatni, majd tél végéig vermelni kell.
A munkafolyamat következő fázisa a talaj- előkészítés az ültetéshez. A Tisza-Maros talaja kiváló a rózsatermesztéshez, ám így is vigyázni kell, hogy tápanyagban gazdag, gyommentes talajba kerüljön a vadalany. Rózsatermesztés esetében a vetésforgó alkalmazása kötelező. Előveteményként gabonaféléket, lucernát kell termeszteni. Az elővetemény betakarítása után következik a növényvédelem, majd ősszel mélyszántást kell végezni.
A csemeték ültetését február közepén, március elején lehet elkezdeni. A vadalanyokat évi 4-6 alkalommal gyommentesíteni kell, a növényeket a gombás betegségek és kártevők ellen rendszeresen permetezik. (Egyre több kinemesített rózsafajta teljesen ellenálló a gombabetegségekkel szemben.) Az ültetést követő szemzés július második felétől szeptember elejéig tart. A szemzési munka három jól elkülöníthető munkafolyamatból áll: a vadalanyok kinyitása, szemzés, kötözés. A szemeket az előző évben beszemezett, fejlett, egészséges (beérett) közepesen elvirágzott nemes rózsafajtákról kell szedni. A szemzés sikeressége 21 nap elteltével, a kötözőanyag leszedését követően mérhető.
A nemes töveket még egy évig gondozzák. A kitermelés optimális ideje a harmadik év októbere.
A rózsatöveket szedés előtt fajtacsoporttól függően különböző hosszra vissza kell vágni. A kiszántott, kiemelt rózsatövekről a leveleket, és a nem megfelelő hajtásokat el kell távolítani, majd következik a vagdalás, az osztályozás, a kötegelés és a címkézés.
